Saddie:

Köszönöm. Sajnos már fáradt voltam, amikor megfogalmaztam. Utólag figyelmesebben át kellett volna olvasnom.

Bár, ha már "(/nyelvtanácculás)", akkor az író kéz két szó lenne.

foltmacska:
Írókéz (kéz, ami ír) ≠ Irokéz (Iroquois)

(/nyelvtannáculás)

Oghus:

Szép költemény. Azonban valamit hozzátennék a kanadai őslakosokkal kapcsolatosan.

Még 2002-ben leveleztem a Peacetree Centre társtulajdonosával az Írókéz Nemzeti Szövetség, és a 6 nemzet (Mohawk, Onondaga, Oneida, Seneca, Cayuga, Tuscarora) kapcsán, és a következőket írta:

"Ma az Egyesült Államok Kormánya bátorítja az Őslakosok nemzeti személyesség megtartását. A kanadai kormány, habár nem ismeri be, mindent megpróbál megtenni, hogy a nemzeti személyességüktől az Őslakosokat megfosszák. A Kanadaiakkal kapcsolatban csak annyit: "Nem minden arany ami fénylik"."

"...don't let your luggage define your travels..."

Shane Koyczan - We are more

(A teljes vers, ami Kanadáról szól, megtekinthető itt. Azt hiszem volna mit tanulnunk még abból, hogy mit jelent a jó értelemben vett hazafiasság :))

Szabó Lőrincz: Tao Te King
...

Pusztul, ami csak egy; vak, aki egynek
lát valamit;
védelem kell védtelen életednek,
s védekezik.

Gyöngeséged páncélt izzad magára,
mint a csiga;
száz karddal jár benned elõre-hátra
minden vita.

Utak sara, vágyol a messzeségbe,
s bár itt maradsz,
felkapaszkodol a tipró kerékre
s vele szaladsz.

Olyan szennyes vagy, hogy neked a legszebb
a tisztaság,
s aki nem olyan, mint te, az se vethet
követ reád.

Minden erényed bûnben született és
bûn lesz megint,
de az akkordba a sokféle zengés
viszi a színt.

Kiépited magadból, mint a számok,
a végtelent,
és mert csupa rendetlenség vagy, álmod
s urad a rend.

Nevetve cáfolsz, hogy cáfolva hidd el,
amin nevetsz;
igaz egész csak ellentéteiddel
együtt lehetsz.

Egész életed leplez és leleplez,
de odajut,
odafut mégis lassan, így, szivedhez
az Igaz Ut.

Fuego
La salamandra no se quema. Lleva sobre sí la humedad profunda de la tierra y sobrevive a la combustión de la luz entre las cenizas. El fuego purifica hasta donde alcanza, hasta el mismo borde del agua.

Tűz
A szalamander nem éghet el. Magán hordozza a föld mély nedvességét és túléli a fény halálát a hamuban. A tűz addig tisztít, míg terjedhet, egészen a víz határáig.

/R.F.E./

Inara:

OFF
Nemrégiben éppen Szabó Lőrinc költeményének alakjára utalva címeztem meg egy állatvédelmi jellegű írást (ami ezen a fórumon nem jelenhetett meg) "Dsuang Dszi élve nyúzza a lepkét" címen, amely egy kínai állatfarm borzasztóan embertelen tevékenységével foglalkozott (és még hány ilyen lehet, sőt van is szerte a világon).
OFF Out

Dsuang Dszi álma
...

Kétezer évvel ezelõtt Dsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
- Álmomban - mondta - ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.

- Lepke - mesélte, - igen, lepke voltam,
s a lepke vigan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy õ Dsuang Dszi...
És felébredtem... És most nem tudom,

most nem tudom - folytatta eltünõdve -,
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? -

Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dszi!
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! -
Õ mosolygott: - Az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! -

Õ mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke õt és mindhármunkat én.

Don't be dismayed at good-byes. A farewell is necessary before you can meet again. and meeting again, after moments or lifetimes, is certain for those who are friends.

Richard Bach: Illusions

"Annak tudása, hogy az ember tudatlan, a bölcsesség kezdete.Mert akkor, amikor tanulni kezdesz, nem kell elfelejtened azokat a dolgokat, amelyekről azt hiszed, hogy tudod..." (Bradley: Avalon ködbe vész)

A világ minden kincséért sem cserélném el azt a gyönyört, amit a kínjaim okoznak
/Gabriel García Márquez/

"Mindig mondd azt,amit érzel és tedd azt,amit gondolsz.Ha tudnám,hogy ma látlak utoljára aludni,erősen átölelnélek...Senkinek sem biztos a holnapja,sem öregnek sem fiatalnak.Lehet,hogy ma látod utoljára azokat,akiket szeretsz.Ezért ne várj tovább,tedd meg ma,mert ha sosem jön el a holnap,sajnálni fogod azt a napot,amikor nem jutott időd egy mosolyra,egy ölelésre,egy csókra,és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz,hogy teljesíts egy utolsó kérést" / Gabriel García Marqez/

Tedd meg és bánd meg,mielőtt megbánnád,hogy nem tetted meg!

A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség.
Bár az elsőben nem vagyok biztos.
/Albert Einstein/

...és a legkedvencebb kedvenc:
Ne sírj, mert vége lett!
Mosolyogj, mert megtörtént!

Susan: You're saying that humans need fantasy to make life bearable.


Susan: With tooth fairies? Hogfathers?


Susan: So we can believe the big ones?


Susan: They're not the same at all.


Susan: But people have got to believe that, or what's the point?

“We enter this world alone. We leave it pretty much the same way. And in-between, a dance we call life. Problem is it takes two to Tango. So we look for signs; something to help us to find our perfect partners. A smile, a wave. But we have to be careful; because while some signs can be misinterpreted, others can be missed completely….Some dances you sit out. Others you change partners. The important thing is… you never stop dancing.”

Chuck Fishman - Early Edition

"There's a feeling I get when I look to the west
And my spirit is crying for leaving
In my thoughts I have seen rings of smoke through the trees
And the voices of those who stand looking
and it makes me wonder
really makes me wonder

And it's whispered that soon if we all call the tune
Then the piper will lead us to reason
And a new day will dawn for those who stand long
And the forest will echo with laughter

If there's a bustle in your hedgerow, don't be alarmed now,
It's just a spring clean for the May Queen
Yes, there are two paths you can go by, but in the long run
There's still time to change the road you're on
Ooh, it makes me wonder
Ooh, Ooh, it makes me wonder

Your head is humming and it won't go, in case you don't know
The piper's calling you to join him
Dear lady, can't you hear the wind blow, and did you know
Your stairway lies on the whispering wind

And as we wind on down the road
Our shadows taller than our soul
There walks a lady we all know
Who shines white light and wants to show
How everything still turns to gold
And if you listen very hard
The tune will come to you at last
When all is one and one is all, yeah
To be a rock and not to roll."

Chief Dan George –
Röpül a lelkem – részletek

Ahány levél a somfán, annyiszor láttam, hogy a hajnali párát miként égeti fel a nap. Éppen annyiszor vigyázták a csillagok álmomat, és az évszakok jövésmenésükkel hoztak elég munkát,hogy ne érjek rá az idő múlásán törni fejem. Életem során rengeteg furcsa dolog történt. Gyakran nem értettem meg a változásokat. Némelyek felbosszantottak, mások megszégyenítettek, sokuk elszomorított. De semmi nem tölt el súlyosabb veszteségérzettel, mint amikor azt látom, hogyan tűnik el a természet, hogy helyet adjon az ember kénye-kedvének.

Az én arcom a Táj! Ha félreérted az egyiket, lenézed a másikat! Ha bántalmazod az egyiket, megsebzed a másikat! Ha megveted az egyiket, megszégyeníted a másikat! Ha meggyalázod az egyiket, a másik ont könnyeket! Ha az egyikre nézve nem tudod nevén nevezni, soha nem ismered meg a másikat! De hogy van az, hogy nem ismered a tájat? Hát nem az ölel körül téged?

Szánd meg az aggastyánt, kinek sóhaját nem hallják meg gyermekei. Szánd meg az anyókát, kinek egyedüli vigasza egy elmosódó emlék. Szánd azt a népet, kinek aggjai nem mosolyoghatnak bele a lenyugvó napba.

Valóban fontos-e egy fiúnak tudni az erdei állat nevét, mit eszik, hol lakik, hogy neveli kicsinyeit, ha ugyanakkor ez a fiú sosem élhet az állat közelében? Nem lenne-e jobb békén hagyni a természetet, és hagyni, hogy a fiú megrontatlan szeretettel viseltessen minden teremtmény iránt, ahelyett, hogy arra tanítjuk, hogy tudásával kérkedjen? Az egyedüli dolog, amire a világnak valóban szüksége van az, hogy minden gyerek boldogan nőjön fel.

Szomjas torkod kívánja markodból szürcsölt víz zamatát, helyette üvegben lakozó lötty égeti nyelved, lágyítja agyad, és szíved fájdítja az édes forrásvíz után. Könnyek harmatozzák majd szemed a mindenütt pislákoló, soha nem kelő, soha nem nyugvó ezernyi naptól. Tájról tájra nem hoz majd üzenetet a szél, s a számtalan gép szaga ezernyi görény bűzeként nehezedik mellkasodra. Az eget kémlelnéd, hogy csendes esőért imádkozhass, és helyette a fák koronája felett egy újabb várost találsz, ami közted és a csillagok útmutatása közt áll. És azon töröd majd a fejed, vajon a városi emberek hol őrzik halottaikat.

A halál gyöngéd lesz velem. Mint régi barát, ki beugrik meglátogatni, s kér, jöjjek vele egy sétára a nap felé. Habozás nélkül bízom társaságára magam. Lépteim ritmusát nem szegem meg azért, hogy visszatekintsek. Vagy talán akkor jön, mikor takarómba burkolózva, puha székemen üldögélek. Nem sóhajtok majd, hogy az emberek nyugodtan végezhessék tovább dolgukat azt hívén, elszenderedtem.

A szellemvilág kapcsolatban áll a lélegző teremtményekkel. Egy aggastyán nem lehet túlságosan boldog halála utáni életét illetően. Ha netán lelke egy fát választana magának miután testét elhagyta, mi lesz vele? Miféle jövője lehet manapság egy fának?

Gyerekeinknek azért kell iskolába járniuk, hogy tisztességesen viselkedjenek. Ott tanulnak a templomokról. Nekem úgy tűnik, azokat pedig a célból építették, hogy az emberek egymásban hibát találhassanak. Ha az emberek az egyházakról civakodnak, belerántják az Istent is acsarkodásaikba. Az én nagyapám templomát nem ember építette. Ennél fogva nem is taníthatott az Istennel való veszekedésre. A mi templomunk a természet volt.

A világ akkorát változott, hogy az aggok éppoly idegennek érzik magukat benne, mint a parányi gyermekek. A gyermektől eltérően azonban, kinek nincs más választása, én már nem akarok új hangokat, új ízeket, új illatokat és új simogatást megismerni. Másoknak ez haladást jelent, de a számomra ismert legjobb világ még mindig a természet.

Milyen csodákra várhatnak a gyerekek, miközben mi a problémáinkat hagyjuk rájuk? Miféle reményeket táplálunk bennük, mikor a kétségbeesésbe mi sodorjuk őket?

A gyerek nem kérdőjelezi meg a felnőttek tévedéseit, hanem elszenvedi azokat!

Kibékültem a világgal, és hálás vagyok mindenért. Köszöntse majd valaki más boldogan a jövendő tavaszt. Birkózzon majd valaki más egy újabb nyárral. Csodálkozzon majd valaki más az ősz ajándékain. Mondja majd valaki más: „Jó az élet!”

Az északi gazdag gyáros elszörnyedt, amikor megpillantott egy déli halászt, amint a parton csónakja mellett heverészett és pipázott.
- Miért nem mégy ki a tengerre halászni ? - kérdezte a gyáros.
- Mert ma már elég halat fogtam - válaszolta az.
- De mért nem fogsz többet, mint amire szükséged van ? - kíváncsiskodott tovább a gyáros.
- Mit csinálnék vele ? - kérdezett vissza a halász.
- Több pénzt keresnél - hangzott a válasz. - Akkor szerelhetnél motort a csónakodra, amivel mélyebb vizekre is merészkedhetnél, ahol aztán több halat foghatnál. Ebből annyi pénzed lenne, hogy nylon hálót vehetnél. Akkor még több halat fognál, és még több pénzed lenne. Hamarosan annyi pénzed lenne, hogy akár két csónakod is lehetne ... vagy talán egy egész flottányi. S akkor te is gazdag ember lennél, mint én.
- S akkor mit csinálnék ? - kérdezte a halász.
- Akkor aztán pihenhetnél, és élvezhetnéd az életet.
- Nos, mit gondolsz, most éppen mit csinálok ? - kérdezte az elégedett halász.


Bölcsebb a boldogságra való képességünk épségére vigyázni, mint sok pénzt keresni!


Anthony de Mello

"a baglyok nem azok amiknek látszanak"(Twin Peaks-Óriás)

/ A mult mar nem letezik, a jovo pedig meg nem.
Ugyhogy elj a jelenben es elvezd, baratom. Elvezz ki minden pillanatot.

A naprol napra elok jelmondata.
R.A. Salvatore

Gúla épül.
Gúla épül magasra.
Gúla épül magasra, magasabbra.
Gúla épül magasra, magasabbra, míg önnön súlya egy napon össze nem rogyasztja.

Az ember tiszavirághoz hasonlóan rövid életében is képes nagy dolgokat alkotni. Ilyen például az élet maga, amely nem más, mint az emberek tetteiből születő sorsdrámák "gyöngyszemeiből" felfűződő kaláris. Lenyűgöző az érzelmek által vezetett döntések következményein keresztül vakon botorkáló, egymás kezébe kapaszkodó, majd egymást ballasztként mélybe taszító tánc, a tánclépések, a sorsfordulatok kipörgető, majd visszarántó örvényei... Gyönyörűbb mindennél: a legcsodálatosabb Bábel Torony amivel valaha is találkoztam. Bábel Tornya, mert az emberek sorsdrámák szegmenseivé válnak, döntések, lépések, szavak, tettek építik fel az egyént, és ez az egyén személyiségéből adódóan képtelen kívül rekedni az őt érintő eseményeken, így válva egy-egy drámának alkotóelemévé, beáll a gúlába, az emberhúsból álló Bábel torony alapanyagává degradálva magát. Azonban Bábel Tornyának alapkövében benne foglaltatik a biztos elbukás ígérete, e nélkül nem is vehetné fel a torony ezt a bibliai nevet. Nomen est omen.

Gúla épül.
Gúla épül magasra.
Gúla épül magasra, még magasabbra.
Gúla épül magasra, még magasabbra, míg önnön súlya egy napon össze nem rogyasztja.

Nietzsche

"Hegyen"

Nincs vissza se, följebb se út?
Hát várok és megragadom,
mit elér szemem s karom.
Öt lábnyi hely, hajnalsugár
s ott lent: világ, ember, halál.

"Ecce Homo"

Úgy van! Tudom honnét jöttem!
Telhetetlen láng-gyönyörben
égek, izzok, pusztulok.
Fény lesz mind, amihez érek,
szén, amiből már nem kérek:
úgy van, úgy van, láng vagyok!

Richard Bach: Illúziók
(részletek a Messiás Kézikönyvéből)

A felhő nem tudja,
miért épp erre száll,
s miért épp
ily sebesen.

Érzi a késztetést:

most erre van az út. De az ég tudja
az okot és a célt
minden felhő mögött,
s tudni fogod te is, ha
elég magasra szállsz,
hogy túlláss
a láthatáron.



Nem kél
olyan vágy benned, melyhez
ne kelne erő is benned
valóra váltani.

Meglehet,
hogy azért meg kell
dolgoznod érte.

Néhány kedvenc:

"Ne bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával Ne feledd! Az enyémek sokkal nagyobbak!" /Albert Einstein/

"Két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi butaság, bár az előbbiben nem vagyok biztos." /Albert Einstein/

"Nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos botokkal meg kövekkel!" /Albert Einstein/

"Az igazi matektanárt arról lehet megismerni, hogy nem halmozza az élvezeteket, hanem élvezi a halmazokat." /falfirka/

"Amióta a matematikusok megtámadták a relativitás-elméletemet, már én sem értem." /Albert Einstein/

"Erőszakos, rút kisded voltam én,
ikret szülő anyácska, - gyilkosod!
öcsémet halva szülte-é,
vagy élt öt percet, nem tudom,
de ott a vér és jajgatás között
úgy emeltek föl a fény felé,
akár egy győztes, kis vadállatot,
ki megmutatta már, hogy mennyit ér:
mögötte két halott."
/Radnóti Miklós/

"A hülyeség nem akadály. Sokkal inkább halytóerő!" /jelmondat/

"Nem szenvedek elmebetegségben. Minden percét élvezem!" /jelmondat/

"Si vis pacem, para bellum!" (Ha békét akarsz, indíts háborút!) /Flavius Vegetius Renatus/

"Tedd, vagy ne tedd! De ne próbáld!" /Yoda mester/

Richard Bach: Illúziók
(részletek a Messiás Kézkönyvéből)

A kötelék,
mely igaz családod összefűzi,
nem a vér, hanem
az egymás élete iránti tisztelet
s a benne lelt öröm.

Ritka, hogy egy család
tagjai egyazon
fedél alatt
nevelkedjenek.

Richard Bach: Illúziók
(részletek a Messiás Kézkönyvéből)


Ne fordulj el
a lehetséges jövőktől,
mielőtt meg nem bizonyosodtál, hogy nincs
mit tanulnod belőlük.

Szabadságodban áll
meggondolnod magad. Választhatsz
másik jövőt, vagy
másik
múltat.

*************

Megmérheted
tudatlanságodat azon,
hogy mennyire hiszel
Igazságtalanságban és sorscsapásban.

Amit a hernyó
a világ végének tekint,
azt a mester
pillangónak nevezi.

"Volt egyszer egy ember, aki elment egy bölcs rabbihoz, és azt kérdezte:
-Rabbi, meg tudnál tanítani a Tóra minden bölcsességére, amíg fél lábon állok?
Az ember fél lábra állt, a rabbi pedig így szólt:
-Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Ennyi. A többi csak kommentár."
Geert Kimpen - A kabbalista

Egy ember fuldoklott a tengerben.
Arra ment egy hajó, és azt mondták neki:
“Nem kell egy kis segítség?”
Ő azt válaszolta: “Nem, köszönöm. Isten majd megment.”
Aztán arra ment egy másik hajó. Azt mondták:
“Nem kell egy kis segítség?”
És azt mondta megint, “Nem, köszönöm. Isten majd megment.”
Később aztán megfulladt, és a Mennyországba került.
Azt kérdezte, “Istenem, miért nem mentettél meg?”
Isten azt felelte, “Két nagy hajót is küldtem érted, te bolond.”

/A boldogság nyomában/